FÉDÉRATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE
Secrétaraiat Général : 13, Place Albert I. - B - 6530 THUIN

FCI - Standard Nr. 250 / 1998. 05. 11. /

HAVANESER
(Bichon havanais)

FORDÍTÁS: Dr. J. M. Paschoud és R. Binder asszony.

SZÁRMAZÁS: Földközi tenger nyugati része, Kitenyésztette: Kuba.

PATRÓNUSA: F.C.I.

AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDETI STANDARD DÁTUMA: 1996. 12. 10.

ALKALMAZÁS: Társasági és kisérőkutya

FCI CSOPORT BEOSZTÁS: IX.-es fajtacsoport társasági - és kísérőkutya
Sectio 1 Bichonok és rokon fajták.
Munkavizsga nélkül.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Ez a fajta a Földközi tenger nyugati részén a spanyol és az olasz partvidék környékéről származik. Minden valószínűség szerint, ezek a kutyák a tengerész kapitányok által kerültek Kubába. Nevét a sokszor előforduló Havanna-színről (tabak) kapta. Sajnálatos módon az eredeti Havannai vérvonalak kihaltak, csak egyes egyedeket sikerült Kubából kicsempészni. Ezeknek az egyedeknek a leszármazottai az USA-ban élnek.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A Havanese egy kicsi, erőteljes, rövidlábú kutya. A szőre hosszú, dús, puha és hullámos. A mozgása élénk és rugalmas.

ARÁNYAI: A fang hossza az orrhegytől a stopig megegyezik a koponya hosszával a stoptól a fejbúbig. A testhossz 4:3 -hoz aránylik a marmagassággal.

VISELKEDÉS/JELLEM (WESEN): Különösen éber, jelző kutyának nagyon jól nevelhető. nagyon kedves, vidám, aranyos, játékos, sőt egy kissé bolondos. Nagyon szereti a gyerekeket és állandóan játszana velük.

FEJ: Közepesen nagy, a fejhossz viszonyítva a törzshöz (farktőtől a marig) 3 : 7 -hez.

Agykoponya
Koponya: Lapos fejtető, lehet egy kevéssé domború, széles. A homlok kissé kiemelkedő, felülről nézve a koponya hátul gömbölyű, minden más oldala szinte egyenes és szögletes.
Stop: Mérsékelten kifejezett.

ARCORRI RÉSZ:
Orrtükör: Fekete.
Fang: Az orrhegy felé elkeskenyedő, de soha sem hegyes, vagy tompa.
Ajkak: Vékonyak, szárazak és jól simulók.
Fogazat. Ollós harapás. Kívánatos a teljes fogazat. A P1 és az M3 hiánya eltűrhető.
Pofák: Nagyon laposak, nem előreugrók.
Szemek: Elég nagyok, mandula formájúak, lehetőleg mély barna színűek. A kifejezése barátságos. A szemhéjak lehetőleg sötétek, vagy feketék legyenek.
Fülek: Relatív magasan tűzött, a pofák mellett lógva hordja, egy alig látható ráncot alkotva enyhén megemeli. A végei kissé hegyesek. Hosszú rojtos szőrrel takart. A fülek nem lehetnek olyanok, mint egy szélmalom, sem pedig a pofákhoz simulók.

NYAK: Közepesen hosszú.

TEST: Hossza valamivel több, mint a marmagasság.
Felsővonal: Egyenes, az ágyék enyhén ívelt.
Far: Elég csapott.
Bordák: Jól íveltek.
Alsóvonal: A has jól felhúzott.

FAROK: Magasan hordott, a formája lehet egy görbe bot alak vagy előnyösebb, ha a hátára csavarodik. A szőrzet hosszú és selymes.

VÉGTAGOK:

ELÜLSő VÉGTAG: Egyenesek és párhuzamosak, szárazak, jó csont felépítéssel. A földtől a könyökig lévő hossz, ne legyen több, mint a könyök és a mar közötti hosszúság.

HÁTULSÓ VÉGTAG: Nagyon jó csontozat, mérsékelt szögelés.

MANCSOK: A formájuk enyhén hosszúkás, és kicsik. Az ujjak szorosan illeszkednek egymáshoz. (zárt mancsok).

MOZGÁS: A Havanese mozgása természeténél fogva vidám, könnyű, és rugalmas. Az egyenes elülső végtagok szabadon mozognak, míg hátulsó végtagok egy jó tolóerővel szolgálnak.

SZőRTAKARÓ:

SZőRZET: Az aljszőrzet gyapjas, de alig fejlett, sokszor szinte hiányzik. A fedőszőr nagyon hosszú (12 - 18 cm ) egy felnőtt kutyánál. Puha, sima vagy hullámos, fürtöket is képezhet. Bármilyen igazítás, vagy a hossz igazítása ollóval vagy a kutya trimmelése tilos. Kivéve : a mancsokat ; A homlokszőrzetet lehet egy kissé rövidíteni, hogy a szemeket ne fedje el. Az arcorri részen is lehet a szőrzeten igazítani, de előnyösebb, ha meghagyjuk a természetes hosszát.

SZÍN: Két szín változat van.

* Ritkán tiszta fehér, a fakónak a különböző árnyalatai; a világos fakótól a havanna színig (tabakszín, vöröses-barna) (dohány) ; ezekben az engedélyezett színekben lehet foltos, megengedett az enyhén fekete-felhős árnyalat.
* A megengedett színek, és foltok ( fehér, világos- fakó, havanna szín ) fekete foltokkal, fekete szőrzet.

NAGYSÁG:
Marmagasság: 23 - 27 cm
Tolerálva: 21 - 29 cm

HIBÁK: Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő, és a hiba nagyságának megfelelően kell értékelni.

SÚLYOS HIBÁK:
* Atipusos általános megjelenés.
* A hegyes, vagy tompa arcorri rész, ha az arcorri rész nem egyenlő nem egyenlő hosszú
a koponya hosszával.
* Ragadozó madárszerű szemek, túl mélyen illesztett szemek, vagy dülledt szemek, vagy ha a 
szemhéj, csak részben sötéten pigmentált.
* Túl hosszú, vagy túl rövid törzs.
* Egyenes farok, vagy nem magasan hordott farok.
* A elülső végtagok francia állása.
* Elkorcsosult hátulsó mancsok.
* Kemény szőrzet, nem elég dús szőrzet, rövid szőr, kivéve a kölyökszőrt, nyírott szőr.

KIZÁRÓ OKOK:
* Pigmenthiányos orrtükör.
* Előre - vagy hátraharapás.
* Entropium, vagy Ectropium ; egy vagy mind két szemhéj pigmenthiánya.
* Túl nagy vagy túl kicsi méret.

M. J. A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkeznie, melyek a herezacskóban helyezkednek el.

A Havanese szőrápolásának legfontosabb eszközei:

Sokszor fordulnak hozzám gazdik, hogy milyen eszközökre van szükségük Havanese kutyusuk ápolásához. Ha valaki éppen most szembesült ezzel a problémával, az az alábbi rövid cikkben megtalálhatja a szőrápoláshoz legszükségesebb eszközök listáját, melyeket én naponta használok és melyek véleményem szerint elengedhetetlenek egy jól ápolt kutyushoz. Cikkem nem csak Havanese tulajdonosoknak lehet érdekes, hasznos lehet más hosszú szőrű kuytus ápolásánál is, mint például Shih-tzu, Lasa Apso, Coton de tulear, Máltai selyemkutya, Yorkshire terrier, Tibet terrier, Afgán agár, stb.

Fésülő spray: Alap szabály: Hosszú szőrű kutyát szárazon SOHA nem fésülünk. A száraz szőr fésülés közben törik, kiszakad, ráadásul a szőr húzása kutyánknak fájhat. MINDIG használjunk fésülés könnyítő, un fésülő spay-t. A jó fésülő sprayt használva kutyánk szőre könnyen bomlik, később csomósodik be újra, és a kefében sem fogunk marékszámra szőrt találni. 

Tüske kefe: Ezek a kefék nélkülözhetetlenek a szőrápoláshoz. A legjobb eszköz az átfésüléshez, csomók bontásához. Az egyenes fémsörték jól csúsznak a szőrszálak között, nem tapadnak és a gumiágynak köszönhetően el is hajolnak, ha túl nagy ellenállásba ütköznének. Ezért nem tépik el a szőrt a csomóknál sem. Fontos, hogy olyan kefét válasszunk, amelyiknek nincsenek műanyag bogyók a sörtéi végén. Az igazán jó minőségű kefék sörtéi legömbölyítettek, így még kíméletesebben fésülhetünk vele. A rövidebb sörtés inkább bontáskor és a szőrtövekhez közeli fésüléshez hatásos, a hosszabb sörtés az általános átfésülésekhez, nagyobb felület átkeféléséhez praktikusabb. Több méretben és formában is létezik, érdemes egy általános és egy kisebb méretűt is beszerezni. Érdemes olyan márkát választani, ahol az eltérő szőrminőséghez eltérő puhaságú kefét is tudunk választani.

Tükrös kefe: A csomóktól mentes lábszőr fésüléséhez, szárításához, vagy egyes csomóbontási technikáknál is kiválóan használható, de nem kezdők számára, mivel könnyen lehet vele komoly károkat is okozni a szőrben. A fémsörték sűrűk,  nagyon vékonyak és hajlítottak.  Ebből adódóan szinte egyenként akadnak bele a szőrszálakba és így szépen eltépheti őket ahelyett, hogy kibomlanának a csomók. Általános átfésüléshez nem ajánlott használni. Több méretben is kapható.

Fésű: Alap felszerelésként érdemes beszerezni egy olyan fésűt, melynek kétoldalán eltérő sűrűségben állnak a fogak. Ajánlatos két méretet is választani, egy kisebbet a pofa szőr, a fej fésüléséhez és egy nagyobbat a test nagyobb felületeihez. A kisebb fésűt utazáskor is magunkal tudjuk vinni.  Használható a pofaszakáll fésüléséhez, a copf elkészítéséhez is, de én csomóbontáshoz is használok fésűt a bontás kezdeti fázisában. Ilyen esetre lehetőleg egy könnyebb fésűt keressünk, mert a fésű súlyát már rövid használat után is lehet érezni.  A nagyobb fésűvel jól ellenőrizhető például, hogy kutyánkban maradtak-e csomók a bontás után. Különböző fogmérettel kapható.

Szőrvágó olló:  A mancsok körbenyírásához és a talppárnák közötti szőr kivágásához használható, nagyon csomós kutya esetén a csomók szétvágására. Különlegessége, hogy mikrofogazásának köszönhetően nem csúszik ki az élei közül a szőr. Ha egyszerű háztartási ollóval próbálkozunk sokkal nehezebb dolgunk lesz, mivel az élei szinte kitolják maguk közül a szőrtincseket, nem tudnak belekapaszkodni a szálakba. Képtelenség vele gyorsan és szépen dolgozni. Lehetőleg ne nagy ollót keressünk, hanem olyan méretűt, mellyel biztonságosan tudunk dolgozni a talpon és a fejen is.

Textil gumik: A kutyusok szemébe lógó szőr felfogására tökéletes. Kis méretet válasszunk, ne legyen a kutya fején egy nagy gumó. Előnye a csattokkal szemben, hogy ha félúton van a kicsúszás felé, akkor sem okoz sérülést, nem csikar, illetve nem tépi ki a szőrt. Ha pedig kiesett, maximum dobálósat lehet vele játszani, de darabokra rágni, megenni nem fogják. Nem kell érte kutyaboltba menni, teljesen jól megfelel e célra a legkisebb méretű textil hajgumi is.

A Bichon Havanese a család legkisebb bohóca.

Bichon szó szakállas kiskutyát jelent, ami a francia barbicho szóból származik, ami kis szakállat jelent. Balanquito de la habana leszármazottja, melyet a 19. században Kubában keresztezték a francia és a német uszkárral, így született meg a Bichon Havanese. Sajnos a kubai forradalom nem kedvezett a kis szakállas kutyának, csak néhány egyedet tudtak a kubai jómódú családok kimenteni Amerikába. Mrs. Goodale tapasztalt tenyésztő nevéhez fűződik a fajta elterjedése. Amerika után Nyugat-Európát is meghódította a kubai kis szakállas kedvenc.. Mára már az egyik legnépszerűbb kistermetű kutyáink közé tartozik. A leghíresebb Havanese tenyésztők jelenleg Hollandiában és a Skandináv országokban találhatóak. Nagyon hamar a család bohócává válik, régen a cirkuszi mutatványosok kutyája volt. Könnyen betanítható bármilyen trükkre, mivel imád mindenféle játékban részt venni. Nagyon ragaszkodik gazdájához, nagyszerűen kijön a gyerekekkel. Ugyanakkor kis makacs jószág, ha nem elég határozottan szól rá a gazdája, nem fog hallgatni rá, de ha meg úgy gondolja, hogy túl erélyesen szóltak hozzá, megsértődik. Nagyon jó jelző kutya, idegenekkel lehet, hogy barátságtalan, de ha látja, hogy barát közeledik, barátságosan üdvözli. Testfelépítése masszív, rövid lábú kutyuska. Füle a fejéhez simulva lelóg, farkát háta fölé emelve tartja. Nagyon ritkán egyszínűek, amúgy több szín kombinációja alkotja bundája színét. Színei lehetnek: ezüs, fekete, krém, pezsgő színűek is. Bundájuk fedőszőrből és alsó rétegből áll. Szőrzete, hosszú puha, selymes, mindennapos ápolásra szorul.

Várhatóan 10-15 évig él.

A Bischon Frisé feltehetően a máltai selyemszőrű kutyából alakították ki más, kis termetű kutyák keresztezésével. A Bischon Frisé hasonlít a máltai selyemkutyához, a bolognese-hez, a havanese-hez és a coton du tulearare-hoz, és vélhetően ugyanonnan származnak. Elterjedt az a nézet, hogy ezeket a kistestű kutyákat tengerészek vitték magukkal az atlanti-óceánon keresztül, Spanyolországból a Kanári-szigetekig hogy elcseréljék, illetve eladják őket.

Teste: A Bichon Frisének fejlett mellkasa van, jól kirajzolódó szüggyel és felhúzott horpasszal. Lágyéka viszonylag széles, izmos és kicsit ívelt. Farkát a háta fölé tartja, de nem kunkorítja fel. A nyak viszonylag hosszú és büszkén tartja a fejet. A lapos koponya hosszabb, mint az arcorri rész. Lelógó fülei vége az arcorri rész közepéig ér. Nagy és kerek szemei vannak; a fehérjük egyáltalán nem látszhat.                    ű

Marmagassága: A maximális magasság 30 cm, de a kiállításokon az ennél kisebb egyedeket preferálják. Testtömege: A Bichon Frisé mintegy 4 kg súlyú; ám a nehezebb, akár 7 kg-os egyedek sem ritkák. Szőrzete: A finom, selymes szőrzet kis csigákba csavarodva lóg; legalább 7-10 cm hosszúnak kell lennie. Színei: Mindig fehér, ritkán enyhe krémszínű keveredve. Az orrnak, az ajkaknak és a szemhéjaknak feketék , de a bőr többi részén is erős a pigmentáltság. Minden Bichonra jellemző az „udvar”, azaz a szem körüli széles, pigmentált terület.

Természete: A kiváló alkalmazkodóképességű, nagyon vidám, bátor Bichon hatalmas rajongótáborra tett szert mióta hetvenes évek vége felé előtűnt a semmiből. Szőrgolyóra hasonlító külseje ellenére vakmerő és nagyon szívós kutya.

A bichonok intelligensek, nagyon jó a természetük, és szinte bármire meg lehet tanítani őket. Tele vannak szeretettel, kiválóan megfelelnek terápiás célokra. Rendkívüli módon igénylik az emberek társaságát.

Alomszáma: 3-4 kölyök
Várható élettartama: 10-12 év

A havanese ápolása

A havanese, mint minden hosszúszőrű fajta, rendszeres szőrzetápolást igényel. Ezzel a problémával minden kezdő havanesetulajdonos viszonylag gyorsan szembetalálja magát, ám ritkán kap megfelelő tanácsot ezen a téren. Sajnos rengeteg rövidre nyírt szőrű havaneset lehet kutyasétáltatás közben látni az utcán, gazdáik különböző ideológiákat gyártanak a hosszú szőrzet ellen. Ezek közül a leggyakoribb a "melege van szegény kutyának". A havanese, mint tudjuk Kubából származik, ahol az itthoninál jóval forróbb a klíma. Ezeknek a kutyáknak ehhez alkalmazkodott a szőrzete, jól szellőzik, miközben védi a bőrt a tűző napsugaraktól. A másik fő indok a "nekem nincs időm mindennap fésülgetni", illetve a "sajnálom szegényt, annyira utálja a fésülést". Hát, hogy kinek mire van ideje, azt talán kutyavásárlás előtt kellene végiggondolni, és ennek megfelelően választani ki a fajtát, bár egy rendszeresen ápolt havanese napi fésülése mindössze 10-15 percet vesz igénybe. Az, hogy egy kutya mennyire utálja a fésülést, nagyban függ attól, hogy kölyök korában mennyire szoktattuk hozzá, illetve mennyire vagyunk vele türelmesek ápolás közben. Kezdetben mindenképpen érdemes néhány alkalommal kutyakozmetikushoz is elvinni kutyánkat, egyrészt azért, hogy lássuk, "mit lehet kihozni" belőle, vagyis egy szakszerű ápolás után hogy néz ki a kutya, másrészt van néhány olyan tennivaló, amit jobb, ha szakemberre bízunk, amíg nem rendelkezünk megfelelő gyakorlattal. A kozmetikus kiválasztásánál legyünk elővigyázatosak: ha nincs olyan ismerősünk, aki tud megfelelőt ajánlani, nagyon alaposan beszéljük meg a kozmetikussal, hogy mit csináljon a kutyával, különösen azt, hogy mit NE! Csak olyan kozmetikusra bízzuk kedvencünket, aki ért a havanesehez! Ismerek olyan havanesetulajdonost, aki sírva hozta el a kozmetikustól csutkára nyírt szőrű kutyáját. Inkább mondjuk el ötször a kozmetikusnak, hogy mit várunk tőle, mint hogy esetleg egy évig kelljen várnunk, hogy visszanőjön a kéretlenül lenyírt szőr!

A legfontosabb, hogy minél korábban megismertessük kutyánkat a fésűvel és a kefével, ugyanis amíg még rövid a szőre, ez nem jelent neki különösebb megrázkódtatást, viszont hozzászokik, hogy a megfelelő testhelyzetben maradva, nyugodtan viselje el ezt a procedúrát. Lehetőleg minden nap szakítsunk időt a fésülésre, de legalább heti három alkalommal. A napi fésülés mellett leginkább az szól, hogy ilyen gyakoriság mellett kevésbé tud összecsomósodni a szőrzet, tehát gyorsabban, és kevesebb szőrveszteséggel végezhetjük ezt a műveletet, továbbá kutyánk is jobban hozzászokik az ápoláshoz, ha az mindennapi életének részévé válik.

A fésüléshez keressünk egy sík felületet, ahol kényelmesen hozzá tudunk férni a kutyához, erre a célra leginkább egy asztal felel meg. Mindig nagyon vigyázzunk, de különösen kölyökkorban, amíkor még nagyon szeleburdi a kutyusunk, hogy egy pillanatra se hagyjuk felügyelet nélkül az asztalon, mert könnyen leeshet, és ezáltal nagyon súlyos sérüléseket szerezhet! Szükségünk lesz egy erős fémfésűre, amely két oldalán különböző sűrűségű fogakkal van ellátva, egy közepes méretű, rugalmas gumipárnába ágyazott tüskékkel ellátott kefére, valamint egy kisméretű fésűre a bajusz és a szemkörnyéki részek rendbentartásához. Nagyon megkönnyítheti munkánkat az ún. "csomólazító spray" (általában Entfilzungsspray, vagy Detangler van a flakonra írva), amelyre igazán nem is a csomók eltávolításához lesz szükségünk, hanem egyrészt megóvja a nagy meleg, vagy gyakori fürdetés miatt kiszáradt szőrt a töredezéstől, másrészt könnyebbé teszi a fésülést, megakadályozza a szőr sztatikus feltöltődését, és szennytaszító hatású. Ezt a szert nem muszáj készen megvásárolnunk, magunk is könnyen elkészíthetjük: egy permetezőfejjel ellátott flakont töltsünk meg kondícionáló és víz 1:10 arányú keverékével, és minden használat előtt alaposan rázzuk fel. Nem árt, ha kéznél van néhány csat, vagy csipesz, illetve később szükségünk lesz egy erős körömvágó fogóra, valamint egy kicsi, éles ollóra a talppárnák közti szőr kivágására. A legnagyobb hiba, amit fésülésnél elkövethetünk az, ha csak a szőrzet felső rétegét fésüljük, vagy keféljük át. Ilyenkor az alsó szőrréteg menthetetlenül elfilcesedik, és ha későn vesszük észre, már csak a teljes szőrzet lenyírása oldhatja meg a problémát!

Fektessük a kutyát az oldalára az asztalon a lábaival magunk felé. Hajtsuk fel, és ha szükséges rögzítsük csatokkal, vagy csipeszekkel a szőrt a hastól a hátig. A legalsó 1-2 cm szélességű sávon kezdünk dolgozni, és fokozatosan haladunk a gerinc irányába. A szőrt a tövénél fogjuk, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozzuk a kutyának, és a fésű sűrűbben fogazott felével lassú, egyenletes mozdulatokkal fésüljük a szőrt a tövétől a végéig. Amennyiben csomót találunk, azt először ujjainkkal, majd ha már meglazult, a fésű ritkábban fogazott felével próbáljuk finoman szétbontani, ilyenkor mindig a szőr végétől haladjunk a töve felé. Soha ne tépjük a szőrt a csomóknál, és ne próbáljuk ollóval átvágni, mert ez mindenképpen komoly szőrvesztést fog eredményezni! A leginkább csomósodásra hajlamos részek a hajlatok a lábak tövénél, a nyak (különösen ha pórázon sétáltatjuk a kutyát - séta végén ne csak a pórázt, hanem a nyakörvet is mindig vegyük le róla, mert a csomósodáson kívül ki is koptathatja a szőrt!), valamint a hát a farok tövénél. Amikor végeztünk az alsó sávval, a fölötte lévővel folytatjuk a fésülést, amíg el nem jutunk a hát közepéig. Ekkor a lábak következnek, itt ugyanezzel a módszerrel haladjunk a láb tövétől a mancs irányába. Ha végeztünk, megfordítjuk a kutyát, és ugyanezt megismételjük a másik oldalán is. Fésüljük ki a farkat és a füleket, majd következhet a fej: a szemzugból távolítsuk el a csipát, a könnyfolyástól elszíneződött szőrt töröljük át bórvízes vattával. Az esetleg a bajuszba, vagy szakállba száradt ételmaradékokat nedves szivaccsal távolítsuk el, majd a kis fésűvel fésüljük ki az arcszőrzetet. Sokan levágják a szembelógó szőrt, mondván, hogy zavarja a kutyát a látásban, ez azonban nem igaz. Egyesek szerint kifejezetten védi a szemet a tűző napsugaraktól. Amennyiben mégis zavar minket, kezdetben egy-egy csattal rögzíthetjük ezeket a szőrszálakat a fejtetőn, majd ha elég hosszúak lesznek, egy gumival kontyba foghatjuk őket. Egy-másfél éves korban éri el azt a hosszt a szőr, hogy kétoldalt fésülve a helyén maradjon. Ha elkészültünk, állítsuk fel a kutyát, és a kefével mégegyszer keféljük át az egész szőrzetet, ügyelve arra, hogy mozdulataink egyenletesek legyenek. Az átkefélést ne csuklómozdulatokkal végezzük, mert a szőrvégeket megrántó kefe töredezetté teszi azokat, így a szőrzet soha nem érheti el teljes hosszát! Nagyon fontos, hogy fésülés közben időről-időre megsimogassuk, megvakargassuk kutyánk fületövét, állát, mellkasát, és becézgessük, a fésülés végén pedig alaposan dícsérjük meg, és adjunk neki kedvenc jutalomfalatjából, hogy a fésülés pozitív élményként rögződjön benne!

A fürdetés általában havi egy maximum két alkalommal ajánlott, de ez kutyánk bőrének érzékenységétől függően változhat. Ha hosszú szőre van a kutyánknak, érdemes olyan sampont venni, ami nercolajat, vagy kókuszolajat tartalmaz. Kizárólag nagyon jó minőségű kutyasampont használjunk, és pontosan tartsuk be a flakonon feltüntetett higítási arányt, mivel az esetleges bőrkiszáradás, vagy allergiás reakció miatt vakarózó kutya bőre kisebesedik, ennek következményeként ekcéma, gombásodás, vagy fertőzés alakulhat ki, melynek állatorvosi ellátása jóval többe fog kerülni a samponon megspórolt összegnél. Az ilyen jellegű kezeléshez sokszor elengedhetetlen a szőr leborotválása is, tehát magunkat rengeteg kellemetlenségtől, kutyánkat pedig fölösleges szenvedéstől kímélhetjük meg a sampon és a kondícionáló megfelelő kiválasztásával! Léteznek különböző színezősamponok is, én ezek használatát feleslegesnek tartom, különösen a fehérítősamponét - egyrészt a havanesenél nem szükséges, hogy a világos színű szőr hófehér legyen, másrészt a fehérítősampon az optikai fehérítő hatást kék szín hozzáadásával éri el, és hallottam már olyan esetről, ahol az ilyen samponnal fürdetett kutya szőre a vizelettől zöldre színeződött, amit nem is lehetett eltávolítani róla, amíg a sampon festékanyaga ki nem kopott a szőrből. Esős, sáros időben naponta többször is szükséges lehet a sétáltatásból nyakig koszosan hazaérkező kutya fürdetése, ilyenkor azonban kizárólag tiszta vizet használjunk a tisztításhoz, sampont, vagy egyéb kozmetikumot ne! A fürdetés mindig a kutya fésülésével kezdődjön, ellenkező esetben a szőrben lévő csomók a fürdetés hatására kifésülhetetlenül össze fognak állni!

Helyezzünk a kád aljára csúszásgátló gumiszőnyeget és állítsuk bele a kutyát. A kutya fülébe tegyünk egy-egy vattagolyót, mert a hallójáratba kerülő víz kellemetlen gyulladást tud okozni! A sampont tilos töményen használni, tehát egy kis tálban, vagy flakonban vízzel hígítsuk fel, majd alaposan mossuk meg vele a kutya teljes testét - ne dörzsölgessük a szőrt össze-vissza, mert be fog csomósodni. A fejet hagyjuk utoljára, itt legyünk óvatosak, lehetőleg ne kerüljön a szembe a sampon! Langyos vízzel alaposan öblítsük ki a sampont a szőrből, majd ismételjük meg ugyanezt a kondícionálóval (ezt szintén fel kell hígítani). Miután ezt is leöblítettük, kivehetjük a kutyát a kádból, és hozzáláthatunk bőrig ázott kedvencünk megtörölgetéséhez. Ehhez használjunk minél több, jó nedvszívóképességű törölközőt. Ne dörzsölgessük a szőrt a törölközővel, mert ez is csomósodást okoz, inkább csak nyomkodjuk ki a szőrből a vizet. Áttörlés után ne felejtsük el kivenni a vattagolyókat a fülből!

A szárítással kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Ha hajszárítót használunk, mindig langyos, vagy hideg hőmérsékleten szárítsuk vele a kutyát! A szárításnál a fésülésnél már megismert, rétegről rétegre haladó módszert használjuk, a pofaszőrt a végére hagyjuk, és a hajszárítót a legalacsonyabb fokozatra állítva szárítjuk. A hajszáritó használata ellen leginkább az szól, hogy fölöslegesen kiszárítja a kutya bőrét, és szőrzetét, ezért én többnyire hagyom, hogy magától megszáradjon a kutya. Ilyenkor a legfőbb problémát az okozza, hogy fürdetés után a kutya megkergül, és a lakásban fel-alá száguldozva 2-3 métereket csúszik az állán, és a pofaszőrén. Ez ugyan rendkívül mulatságos látvány, de a szőrnek semmiképpen sem tesz jót, ha lehet, próbáljuk megakadályozni (nem fog sikerülni)!

Az ápolás további teendői közé tartozik a szőrszálak kitépése a hallójáratból, a szőr kinyírása a talppárnák közül, a mancs szőrzetének fazonra igazítása,a körömvágás, valamint higiéniai okokból a végbélnyílás, és a nemi szervek körüli szőr rövidre nyírása. Ezeket a feladatokat kezdetben mindenképpen bízzuk kozmetikusra, és ha idővel elég bátorságot érzünk magunkban ahhoz, hogy saját kezűleg végezzük el ezeket a teendőket, akkor is kérjünk meg valakit előtte, hogy mutassa meg, hogyan kell csinálni!